Rosszabbul már nem is érezhetnénk magunkat

2011.08.15. 16:24

Akár a saját anyagi helyzetet, akár a gazdaság helyzetét értékelik, a magyarok véleménye olyannyira negatív, hogy hosszú ideje már nem tud romlani, függetlenül a reálfolyamatoktól – derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásból.

Ezzel együtt, összefüggésben a rendkívül negatív helyzetértékeléssel, továbbra is a magyarok körében reménykednek legtöbben a gazdasági helyzet javulásában - áll a kutatás összefoglalójában.

Miközben hosszú évek óta változatlanul tízből csupán egy magyar értékeli jónak saját és háztartása anyagi helyzetét, a többi visegrádi országban élők körében ez a mutató romlott az elmúlt fél évben. Ez a megállapítás egyaránt érvényes a 2011 elején az elmúlt hét év legjobb mutatóit produkáló csehekre és lengyelekre, valamint az utóbbi években magukat egyre rosszabbul érző szlovákokra is.

A magyarok 2007 óta tartó növekvő derűlátása 2011 közepére egyértelműen megtört és ezzel csatlakozni látszanak a többi visegrádi országban az évtized közepe óta megfigyelhető enyhe negatív trendhez. Ennek nyomán ma a magyarok mindössze 15 százaléka reméli háztartása anyagi helyzetének javulását a következő egy évben. A várakozásokban megmutatkozó különbségek az országok között továbbra sem számottevőek, különösen ha azokat a helyzetértékelés terén látható különbségekkel vetjük össze.

Mivel az ország gazdasági helyzetének megítélésében a magyarok véleménye már korábban is nagyon negatív volt, a 2006 közepe és 2007 eleje közötti, statisztikailag is érzékelhető romlás óta honfitársaink között alig akad olyan, aki pozitívan vélekedne ebben a kérdésben. A magyarok kirívóan negatív helyzetértékelésén – a többi országgal ellentétben – a gazdasági válság sem hagyott nyomot. A visegrádi régióban az elmúlt fél évet a gazdasági helyzet megítélésében a stagnálás (Lengyelország, Magyarország) illetve enyhe romlás (Csehország, Szlovákia) jellemezte.

Az elmúlt fél évet a gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások terén a pesszimizmus növekedése jellemezte a visegrádi országokban élők körében – a lengyelek kivételével. Csehországban, ahol különösen szembetűnő a derűlátók arányának csökkenése, és Magyarországon a borúlátók térnyerése egy javuló trendet tört meg, míg szlovákok esetében a mutató értéke nem volt ilyen alacsony 2004 óta. Miközben várakozásaiban nem történt jelentős változás, a többi országban megfigyelt változások nyomán a magyarok mellett a lengyelek a legkevésbé pesszimisták a régióban.

Összességében azonban a legkevésbé borúlátó nemzetek esetében is csak tízből ketten várnak fellendülést, a többség még ezekben az országokban is stagnálást vagy romlást vár.